a magyar Provence
Káli-medence
A Balaton-parton futó 71-es útról, Zánkánál térünk le. A vidéket a kerékpárosok és motorosok is felfedezték maguknak. A közeli Balatont immár körbeérő kerékpárúthoz kapcsolódnak a kitáblázott, Káli-medencébe vezető utak; a falvak közti csekély távolság pedig remek kerékpáros kirándulóhellyé teszi a Balaton északi partjától csupán néhány km-re fekvő Káli-medencét.
A táj mediterrán hangulatú, és nem véletlenül. A vulkáni kúpok déli lejtői hamar átmelegszenek, a közeli Bakony pedig megvéd az északról érkező szelektől, viharoktól. A hegyek bazaltja jó hőtartó képességével, míg a közeli Balaton nagy vízfelületével csökkenti a hőingadozást. Mindezen tényezők együtt speciális mediterrán mikroklímát alakítanak ki a medencében. Az országban itt kezdődik leghamarabb a tavasz és tart legtovább az ősz.
A Káli-medence jó földrajzi adottságainak köszönhetően már a történelem kezdetei óta lakott, éltek itt a késő bronzkorban harcias kelták, eraviszkuszok. A Káli–medence A Balaton előidézte mikroklíma miatt ideális hely szőlőtermesztésre, a vulkáni vörös talaj és a kő pedig az itt termő bor zamatát adja – ezt már, mint sok minden mást, a rómaiak is tudták. Kékkút forrását is ők fedezték fel, olyannyira, hogy a forrás vize Theodora bizánci császárné kedvenc itala volt. A hegy levét pedig annyira élvezték, hogy Probus császár idején a környékbeli borokat a Vinea Pannonia Nobilis Districtus kitüntető megkülönböztetéssel illették. Probius császár Pannóniában született, Sirmiumban (Szávaszentdemeter) kb.232-ben. Harcos uralkodóként megvédte a Római birodalom határait, de békeidőben katonáival Pannónia területén szőlőt ültettetett és műveltetett.
A honfoglalást követően így a magyar bor előállításának hármas alapja volt: egyrészt a magyarság magával hozott belső-ázsiai és Kaukázus-vidéki hagyományai, másrészt a Pannóniában és ezen belül is a Balaton-felvidéken fennmaradt és átvett római gyakorlat, harmadrészt a térítő bencés és később megtelepedő más tanító rendek által közvetített Itáliából, Burgundiából, Anjouból, Rajna-völgyéből hozott és átadott ismeretanyag és ízlésvilág.
A Balaton-parton futó 71-es útról, Zánkánál térünk le. A vidéket a kerékpárosok és motorosok is felfedezték maguknak. A közeli Balatont immár körbeérő kerékpárúthoz kapcsolódnak a kitáblázott, Káli-medencébe vezető utak; a falvak közti csekély távolság pedig remek kerékpáros kirándulóhellyé teszi a Balaton északi partjától csupán néhány km-re fekvő Káli-medencét.
A táj mediterrán hangulatú, és nem véletlenül. A vulkáni kúpok déli lejtői hamar átmelegszenek, a közeli Bakony pedig megvéd az északról érkező szelektől, viharoktól. A hegyek bazaltja jó hőtartó képességével, míg a közeli Balaton nagy vízfelületével csökkenti a hőingadozást. Mindezen tényezők együtt speciális mediterrán mikroklímát alakítanak ki a medencében. Az országban itt kezdődik leghamarabb a tavasz és tart legtovább az ősz.
A Köveskálra vezető út lassan emelkedik, visszatekintve a balatoni panorámában gyönyörködhetünk, majd utunk a Hegyestű már messziről feltűnő, fura formájú, hasított kúpja mellett vezet el. Nem természeti forma, egyszerűen lebányászták a hegy felét. Érdemes megnézni, mert a mellette kialakított geológiai bemutatóhely élvezetesen meséli el, úti célunk miért Magyarország tán legváltozatosabb felszínű régiója. A fölénk magasodó visszamaradt bányafal felfedi az 5-6 millió éve működött bazaltvulkán belsejét.
A vulkán kürtőjében megdermedt láva a kihűlés folyamán szabályos sokszögletű függőleges oszlopokká fagyott. Hasonlóan képződtek a Badacsony és a Szent György-hegy bazaltorgonái is. Ha a hegy tetejéről körbetekintünk, a medencéből kiemelkedő vulkáni tanúhegyek sorát látjuk, Badacsony, Gulács, Csobánc, Tátika hegye mind egy-egy hajdani vulkánkitörés nyomai.
Köveskál helység előneve a földek bőséges köveire utal. Utónevét a honfoglaló „Kál” Vezér nevéből eredeztetik. 1291-ben említik először okleveleink, amelyekben egyházi nemesekről esik szó. A falu nagyobb része a veszprémi püspökség birtoka volt. 1430-ban püspöki községnek nevezték. A határában lévő szőlőhegy nagyobb része is a püspökségé volt. 1548-ban az egész falut felégették a törökök, és a nemesektől adót követeltek. A Törökugrató árok földrajzi név a törökökkel való küzdelmes időszakot idézi. 1828-ban már 76 nemesi család él a településen. Köveskált elhagyva az egykori Pannon tengerből kiemelkedő vulkanikus tanúhegyek óceánban úszó óriás bálnák képét mutatják.
Szentbékkálla neve, Kál Horkán kívül a bencés jelenlétére is utal. Az 1273-ban már létező falu eredetileg a bencés rend tulajdona volt, nevét is innen szerezte: Szent Benedek kállója (malma). A falunak néhány száz állandó lakosa van, de nyáron ennél jóval több ideiglenes lakó él itt. Ahogy az egész Káli-medencében, Balaton-felvidéken is, a felüdülésre vágyó fővárosiak, a természet közeli életre vágyók, művészek mellett laknak ma már itt németek, hollandok, angolok is. A jöttmentek neve itt bebíró.
A falu határában tanösvény vezet a híres ingókövekhez. Mindig, tucatnyi turista próbálja hintáztatni a többtonnás, bizarr formájú kőalakzatokat. A Balaton-felvidék izgalmas kirándulóhelye a Fekete-hegy krátertavakkal szabdalt bazaltfennsíkja is.
A következő falu Mindszentkálla, ahol számos, igényesen kialakított vendégház várja a Káli-medencébe kirándulókat, akik egy-egy forró nyári napon a néhány km-re fekvő Balaton hűs vizében nyernek felüdülést. A környék csodája, hogy vagy egyáltalán nincs kerítés, vagy a helyben bányászott vörös terméskövekből rakott tömör falak tartják távol a kíváncsiskodókat. Az épülő új házak is szigorúan a vidék építési tradícióit követik, terméskő és fehér vakolt falakkal, verandával, homlokzat hímekkel, vörös cseréppel vagy náddal fedve készülnek.
Mindszentkálla határában találjuk meg a Kőróka családi pincészetet, mely a hajdanán itt élő Balaton-felvidéki borosgazdák nyomdokába lépve hozta létre kézműves pincészetét. A hely történeti hagyományait ötvözi a jelenkor eredményeivel, hogy minden igényt kielégítő kézműves borokat állítson elő. A szőlőhegyen mi is lehetne ideillőbb, mint az élő tűzön, kemencében megsütött különleges húsétel. A borászat ezért a BBQ húsok sütésében alakított ki autentikus, és egyben a boron és muston alapuló sajátos ízvilágot. A BBQ marhaszegy, mely a zalai legelőkön növekedett, magyar angus marhából készült, íncsiklandó fogás a tányérunkon, a hozzáillő köretekkel tálalva. Egész évben borteraszain, rossz időben éttermében, várja a vendégeket.
A szőlődombok mögötti Káptalantóti igazi káli-medencei falu, amely a vasárnap délelőttönként működő Liliomkert bio-piacáról mára országos hírnévre tett szert. A házi készítésű szörpök, lekvárok, kolbászok, sajtok, méz, medvehagyma-pesto, kézműves borok, és sok egyéb piaci termék vasárnaponként látogatók százait vonzza a piacra. A Balaton parti nyaralóknak is kedves időtöltésévé vált a piac meglátogatása.
A közeli Kővágóörsön annak idején malomköveket vágtak – erről kapta a nevét. Nem messze a falutól, a Kékkútról induló tanösvény Veszprémi Imre Emberi komédia szoborcsoportjához vezet. A négy alak szemmel tartja a környező 5 települést. A Holokauszt idején erre a területre gyűjtötték össze a környék zsidó lakosságát, elhurcolásuk előtt. A szoborcsoport Jancsó Miklós filmrendezőt is megihlette. Kővágóörs határában a Mosóházba térhetünk be, mely a ruhamosó napokon kívül, egyben a levágott állatok feldolgozásának is helyet adott. Az út mentén mandulafák állnak, a szőlő mellett ez a növény bírja a köves talajt és a speciális mediterrán mikroklímát. Nem véletlenül nevezik a Káli-medencét egyre többen a magyar Provence-nak. A völgy túloldalán Salföld – árpádházi nevén Salkőkút – tornya látszik – igazi kis skanzen. Mindkét falut a Káli-medence több településéhez hasonlóan a 80-as években fedezte fel a budapesti művészvilág, mely a házak nagy részét felvásárolta, helyreállította, és nyaranta, hétvégénként lakja is. A csinos kőkerítések mögötti, fehérre festett falú, ápolt kertek közepén álló házakat zömmel nem helyiek lakják. A falu határában áll a Kőtenger. A szép borókák között ma már csak itt-ott látni egy fehér követ, mivel kibányászták és elhordták az elmúlt évszázadban.
A Tapolca felé vezető út Csobánc hegye és várromja alatt vezet el. A szőlősorok, présházak között kanyargó út végül meredek erdei ösvénnyé szűkül. Jó félórás kaptató, de a kitáruló táj kárpótol az erőfeszítésért. Messze megcsillan a Balaton felszíne, Tapolca városának lépcsős házai eltéveszthetetlenek. A völgyekben apró falvak, erdők foltjai, a háttérben a Bakony sötét sziluettje. A lapos dombtetőn fúj a szél, a várból csak néhány kőfal maradt, az emléktábla a labancok ellen védekező kurucokról, az 1703-as ostromról mesél.
A Káli-medencét elhagyva Tapolca a vizek városa, legérdekesebb látnivalója a Malom tó, hangulatos éttermekkel övezve és a Tavas-barlang. Mélyen a föld alatt a vulkáni eredetű meleg víz kioldotta a mészkövet, így keletkezett a több szinten elterülő, négy kilométeres járatrendszer, amelyet hol termekké bővülve, hol „fejbehúzósan” összeszűkülve, csónakon járhatjuk be. A város karsztvizeiben gyönyörű pisztrángok élnek, melyeket az elkerülő úton található pisztrángtelepen tudunk beszerezni, és sokféle ízesítéssel készíthetünk el.
A Balaton-felvidéki túránk – soha rosszabbat – a bor és gasztronómia jegyében telik. Egyre több az igényes családi pincészet, ahová érdemes betérni. Mindenütt invitálnak minket, hogy megismerjük a helyi fajtákat, a mindenhol megtalálható olaszrizlinget, az elegáns chardonnayt, a rajnai rizlinget, a szürkebarátot ….
Akit egyszer rabul ejtett a Balaton-felvidék és a Káli-medence varázsa, visszajáró látogatója lesz ennek a csodálatos tájnak.